Az idő csak múlt, de a történtekről nem beszéltünk, igyekeztünk úgy tenni, mintha meg sem történt volna az az este.
Sajnos tudtam, hogy ez mit jelent, Ő nem érezte azt, ami én, aztán egyszer csak megkértem , ha lehet beszéljük meg a dolgot.
Ádám őszinte volt, és elmondta, hogy ő azt hitte részemről is csak egy "véletlen volt", nem gondolta, hogy én szerelmes vagyok belé.
Hát rosszul gondoltad, mert én nem tettem volna, ha nem így érzek.
És megállapodtunk minden marad a régiben, igyekszünk csak barátok maradni.
A z utolsó két évben se neki se nekem nem volt semmilyen más kapcsolatunk, szerencsére a barátság megmaradt.
Aztán elérkezett a nagy nap a dr, avatás napja. Mindenki ünnepelt , kalapdobálás, ölelkezések, búcsúzás.
Én mivel gyerekorvosnak szakosodtam elkerültem egy távoli városba Ádám sebész lett.Megfogadtuk , hogy tartjuk majd a kapcsolatot, de ahogy telt az idő , úgy kikopott a mondanivalónk, aztán csak úgy megszakadt a kapcsolat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése